Élhetőbb falut álmodunk

A Horányért Egyesület immáron több mint egy éve hallatja hangját Szigetmonostoron. A magalakulás óta szerzett tapasztalatok birtokában beszélgettünk az egyesület vezetőivel: Nádas Zsolttal (Elnök), Szász Györggyel (Elnökhelyettes), Rózsa Józseffel (Titkár), a szervezet működéséről, céljairól, feladatairól, s arról, hogy milyennek látják, képzelik el Horány, illetve Szigetmonostor jövőjét.

Újságoló: Kezdjük az elején: Tulajdonképpen mikor jött létre a Horányért Egyesület?

Nádas Zs.: Az egyesült másfél éve létezik, tagságának magja az előző önkormányzati választás idején alakult ki. S bár az önkormányzati választások nem hoztak sikert, úgy gondoltuk, hogy együtt maradunk, közösségépítésbe kezdünk, melynek eredményeként 2003. tavaszán 12 fővel megalakult a Horányért Egyesület.

Újságoló: A jelenlegi taglétszám hány főt jelent?

Nádas Zs.: Körülbelül az alapító tagok tízszeresét, azaz 120 főt. Egykét szigetmonostori lakos kivételével mindannyian Horányiak vagyunk, de mondhatnánk úgy is, hogy a Horányért Egyesület összes tagja szigetmonostori, hiszen Horány Szigetmonostor része. A szervezet felépítését tekintve érdemes elmondani, hogy a három fős vezetői testületünk mellett területi képviselőink vannak, s tagságon kívüli szinpatizánsok is támogatják a munkánkat. A látszólagos hierarchián túl a gyakorlatban mindenki egyenértékű, nincs alá és fölé rendeltségi viszony.

Újságoló: Már a szervezet névválasztása is körvonalakban sejtetni enged a Horányért Egyesület céljairól, tevékenységi területeiről. De pontosan mik is a feladatai, céljai a szervezetnek?

Nádas Zs.: Az alapszabályzatban megfogalmazottak szerint az egyesület célja a Horányban élő emberek életkörülményeinek javítása. Ez azonban nem azt jelenti, hogy számunkra csak Horány létezik: annak ellenére, hogy elsősorban szűkebb lakókörnyezetünkre koncentrálunk, Szigetmonostor is folyamatosan az egyesület látóterében van.
Szász Gy.: A Szentendrei-szigeten élni az egy különleges létformát jelent, azonban mi nem nagyon akarjuk elfogadni az abszolút szigeti életmódot, a nagy bezártságot, próbáljuk kicsit a kereteket tágítani.
Nádas Zsolt: A szigeti életmód számunkra nem elszigetelt életmódot jelent.
Rózsa J.: A 2015 című, másik helyi újság két száma is azzal a címmel jelent meg, hogy „Volt egyszer egy Horány”. Mi azért dolgozunk, hogy Horány legyen is, Horány fejlődjön is, időről időre egyre élhetőbb legyen. Azonban úgy érezzük, hogy a horányi településrész nem kapja meg a kellő figyelmet a község részéről, miközben a település bevételeinek egy igen jelentős hányada Horányból származik. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt években a fejlesztési források aránytalanul kis része fordítódott az üdülőrészre. Azt teljesen megértjük, hogy a beruházások során egyfajta ütemet kell tartani: valahol el kell kezdeni a vízellátást, a csatornázást, azonban azzal nem értünk egyet, hogy Horány szélső utcáját elérve be is fejeződnek a különféle fejlesztések. Az elmúlt tizenegynéhány évben nem történt komoly infrastrukturális fejlődés Horányban. Mindenki nagyon büszke ezen szép fővárosközeli üdülőterületre, de azt kevesen tudják, hogy a vezetékes ivóvízellátás nincsen teljes egészében kiépítve, nincs csatornarendszer.
Nádas Zs.: Ez utóbbi probléma megoldatlanságának eredményeként folyamatosan fertőzzük féltve őrzött vízbázisunkat.
Rózsa J.: Ezen helyzet változtatására irányuló érdekképviselet mellet, a Horányért Egyesület mint közösség, egyfajta öntevékeny társaságként is működik: külső emberek bevonását sem mellőzve, különféle közös akciókat szervezünk, pl.: parlagfűirtás, a postaládák felszerelése stb. Mindezek mellett jól sikerült estéket, szilveszteri, május 1 ei bulikat szervezünk. Szeretnénk egy olyan közösséget kialakítani Horányba, ahol felekezettől, bőrszíntől stb. függetlenül jól érezzük magunkat, kellemes perceket, órákat tölthetünk együtt.

Szász Gy.: Nagyon fontos, hogy az egyesület abszolút politikamentes: semmilyen politikai megmozdulást nem szervez és nem kíván részt venni benne.
Nádas Zs. Ezt egyébként a szervezet Alapszabályában is rögzítettük.

Újságoló: Milyen pénzügyi források állnak az egyesület rendelkezésére?

Rózsa J.: Elsősorban maga a tagság tartja fenn a szervezetet, ugyanakkor némi szponzori támogatás is segíti a munkánkat.

Újságoló: A fentiekben megfogalmazott feladatokat milyen érdekérvényesítő csatornákon keresztül tudja az Egyesület megvalósítani?

Nádas Zs.: Mint a közösség egyik vezetője és a szigetmonostori Önkormányzat Képviselő Testületének tagja, valahol a két tűz között helytállva próbálom megoldani Horány érdekérvényesítését, az egyesület által megfogalmazott feladatokat, célokat is figyelembe véve. E mellett Szász György személyében a Gazdasági Bizottságban is van horányi lakos. Ugyanakkor folyamatosan törekszünk a Polgármesteri Hivatal, illetve az Önkormányzat irányába egyfajta kétirányú kommunikáció kialakítására (ami ma még elég egyoldalú), pl. írásos forrásban megfogalmazott kérdéseket juttatunk el hozzájuk. Reméljük, hogy ezen formális eszközök, s mindazon megoldások, amelyeket erkölcsileg, emberileg felvállalhatunk, elfogadhatónak tartunk, elegendőnek bizonyulnak céljaink elérésében, sikerrel tudjuk felhasználni azokat nemcsak Horány, hanem tágabb környezetünk, Szigetmonostor érdekében is.

Rózsa J.: Úgy gondolom, hogy ismereteinket, tapasztalatainkat és kapcsolat-rendszereinket kihasználva eljuthatunk odáig, hogy a település érdekérvényesítésén túl a közeljövőben közreműködhetünk a térségi érdek-képviselet, összefogás kialakításában is. Az egyesület lehet ugyan motorja, generálója a különféle ügyeknek, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy azokat elintézni nem nekünk kell, nem nekünk szabad, hanem megvannak az erre hivatott államigazgatási szervek, szervezetek.
Nádas Zs.: Lehetséges, hogy igazán akkor tudnánk a horányi érdekképviseletet ellátni, ha az egyesület felvállalja ezt a fajta kistérségi szerepet.
Rózsa J.: Visszatérve az érdekérvényesítésre, szerintem nagyon fontos dolog, hogy a képviselőtestületben Nádas Zsolt személyében van egy, a mi érdekeinket is közvetítő ember, aki folyamatosan, napra készen el tudja látni a horányi lakosokat és az egyesületet különféle hírekkel. Korábban az információáramlás egy megoldatlan probléma volt. Az ő jelenléte egyértelműen javíthat az üdülőterület pozícióján.

Milyen kapcsolatban áll a Horányért Egyesület a szigetmonostori civil szervezetekkel?
Nádas Zs.: Mivel a Horányért Egyesület a többi civil szervezethez viszonyítva vállalt feladatai következtében egy igencsak speciális helyzetben van, ezért szoros kapcsolat, együttműködés ma még nem alakult ki más szervezetekkel, a laza összeköttetések is inkább informális úton bontakoznak ki, s leginkább a Faluszépészeti Egylet irányába.

Újságoló: Milyen konkrét eredményeket ért el a másfél év során az Egyesület?

Nádas Zs.: Megoldottuk például azt, hogy a Posta hetente egy alkalommal hosszabb nyitvatartással működjön, így a Budapesten dolgozók, későn hazaérő lakosok is el tudják intézni a különféle ügyleteiket. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a Dunakeszi kompon a bérleti díjak – közbenjárásunkra – nem emelkedtek drasztikusan, de az is eredmény, hogy több százan ünnepeltük együtt a Dunaparton május 1ét, s tartottunk egyéb sikeres akciókat, illetve különféle programokat szerveztünk.

Szász Gy.: A kompok menetrendjének kedvezőbb kialakításában is részt vettünk. Ezek apró, de nagyon fontos, közérzet javító eredmények.

Beszéljünk egy kicsit a lakossági visszajelzésekről.

Nádas Zs.: Úgy látom, hogy az emberek nagy bizalommal vannak irántunk.
Rózsa J.: Az egyik oldalon, a másikon viszont rendkívül pesszimisták, mondván, hogy úgy sem fogtok tudni semmit sem elérni: ha 15 év alatt nem történtek látványos változások, akkor a ti jelenlétetek sem fogja elindítani a fejlődést.

Újságoló: És a Szigetmonostoriak felől milyen visszajelzések vannak?
Nádas Zs.: Mondhatjuk azt, hogy egy kicsit tartanak tőlünk, nem tudják, hogy milyen szándékkal alakult az egyesület, ezért nagyon sokan félre értve bennünket egyfajta ellenséges tevékenységként élik meg jelenlétünket.
Rózsa J.: Vagy annak szeretnék láttatni.
Nádas Zs.: Úgy gondolom, hogy az én önkormányzati képviselői jelenlétem is cáfolja mindezen feltételezéseket.

Újságoló: Meg lehetne röviden fogalmazni az Újságoló olvasói számára, hogy a Horányért Egyesület hogyan is képzeli el Horány jövőjét?

Nádas Zs.: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy milyen legyen Szigetmonostor jövője, hiszen a falu jövője az egyet jelent Horány jövőjével is. Azt hiszem, hogy az egy alapvető dolog – amellyel a Szigetmonostoriak nagy része is egyetért, –hogy legyen szárazföldi kapcsolata a településnek, s fontos, hogy ha bárki, bármilyen irányból Szigetmonostorra érkezik, akkor jó érzéssel közlekedjen a településen, egy kellemes üdülőfaluban, minden percét élvezze a szigeten töltött időnek. Ugyanakkor fontos, hogy az itt lakók is jól érezzék magukat.
Rózsa J.: Úgy legyen a falu élhetőbb, hogy aki üdülni akar az üdülhessen úgy, mint 20 évvel ezelőtt, csak egy kicsit jobb infrastrukturális feltételekkel. Nem akarunk lakóparkot építeni Horányból. Azt szeretnénk, hogy kulturált körülmények között élvezhessük a sziget szépségeit, melyek ne pusztán önmaguknak létezzenek a sorompókon túl. Emberbaráti, emberközeli, élhető környezetet kell teremteni itt és Szigetmonostoron is. A szigetmonostori ember erre képes, hiszen látástól vakulásig tud dolgozik, de csak akkor, ha engedik és természetesen ha van hol.

Újságoló: A közeljövőben milyen jellegű akciókat, feladatokat tervez a Horányért Egyesület.

Rózsa J.: A már említett térségi szerepvállalás mellett, a téli estékre vendégeket kívánunk meghívni, olyan embereket, akik szakmájuk magas fokú mű velői, s oly magas szintű szakértelemmel rendelkeznek, melyek segítségre lehetnek abban, hogy Szigetmonostor ne egy pusztuló falu legyen egy hatalmas rezervátum szomszédságában, hanem a rezervátumot generátorként felhasználva egy fejlődő településsé váljon. Fontos még, hogy az M0s, illetve a kishíd ügyében is megtegyünk minden tőlünk telhetőt, és még a 2005. évi költségvetés megalkotásánál kell idén Horány érdekeit képviselni.

Nádas Zsolt, Rózsa József és Szász György beszélgető partnere volt: „Kis herceg”